8. fejezet: Surprise!/1

Kedves olvasóim! Meghoztam a következő részt sajnálom hogy ilyen későn, de ennek több oke is van. Egyrészt mert a tanulástól nehezen tudtam elszabadulni másrészt mert nem nagyon gyűltek a feliratkozók és a kommentek :( Vagyis lassan. De továbbra is köszönöm a visszajelzéseket! Viszont úgy döntöttem ha ezentúl nem kapok egy kicsit több visszajelzést talán nem is érdemes folytatni a blogot. Vagyis igazából nem tudom. Nagyon örülnék ha elmondanátok a véleményeteket a részről :) Mint láthatjátok ennek a résznek lesz majd egy másik fele is abban lesz egy nagyobb csavar is. Valamennyire a valóság szerint történnek az események de terveim szerinte ez nem lesz mindig így. Remélem sikerült felkeltenem az érdeklődéseteket ;) Puszi xx
zene: http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=nEwyvc0NHxA

Meglepetés!/1

A napok olyan gyorsan követték egymást hogy még átélni is alig volt időm. Minden este a naplót bújtam, táblázatot készítettem és bemagoltam vagy 50 nevet Selena ismeretségi körében. Mégis csak ismernem kell „magamat”. Még most sem tudom elhinni mennyire abszurd ez az egész. Justinnal majdnem mindennap beszéltem, de találkozni összesen kétszer volt időm két hét alatt csak pár órára. Ennek három oka is volt. Az egyik hogy egyikünk sem ér rá főleg ő. De körülöttem is örülten és érthetetlenül felgyorsultak a dolgok. A második hogy elvileg mindenki úgy tudja hogy szinglik vagyunk és ez Justin és Selena (mármint mielőtt én lettem Selena) megbeszélése alapján egy ideig jó is így, viszont vigyáznunk kell hogy le ne kapjanak minket együtt… Igazából ezt nem értem, csak párszor jártam eddig az utcán és egy két kattanás kivételével semmi különösebbet nem vettem észre de Justin él így ő biztos tudja. A harmadik pedig hogy egyenlőre nem hinném hogy képes lennék Justinnal hosszabb időt kettesben maradni. Erre nem érzem hogy készen állék. Nagyon aranyos srác és ha annyira ismerne engem mint őt biztos nem csinálja semmit, de ne felejtsük el én nekik az ex-új-barátnője vagyok…Viszont ez a mai nap talán egy áttörés lesz. Globálisan a kapcsolatunk nyilvánosságában. Justin ezen a hétvégén LA-ben lesz és azt mondta menjünk segwayezni a városba.Persze azonnal emlékeztettem hogy nem mutatkozhatunk együtt. Kiborult. Ijesztő volt, meglepett. Nem üvöltözött vagy ilyenek csak bosszankodott és káromkodott. Olyasmiket mondott hogy elege van abból hogy nem sétálhat velem az utcákon mint régen, hogy nem deszkázhat anélkül hogy ne fotózzák le, és hogy nem mutathatja meg mindenkinek hogy ilyen gyönyörű barátnője van megint.Oké ennél a mondatnál majdnem elolvadtam de ez most mindegy. Végül hosszas beszélgetés után abban maradtunk hogy egy segwayezés még csak nem kavar akkora botrányt. Viszont egyikünk sem akarja hogy a barátaink megsértődjenek amiért nem mondtuk el nekik. Hogy ők ne az újságokból értesüljenek róla. Sammyékből kinézem hogy vérig sértődnek, Niallről már ne is beszéljünk. Apropó Niall… Talán szemétség talán nem. Még mindig tartom vele a kapcsolatot és egyre közelebbinek érzem magamhoz, mármint lelkileg. Bele se merek gondolni hogy érez majd ha rájön erre a Justinos dologra. De nincs választásom, vagyis nem tudom lehet mégis van hiszen ez már az életem. Azt hiszem…Tehát röviden összefoglalva éppen egy clubban ülők és várom a többieket az én barátaimat Justint és az ő barátait. Justin ötlete volt az egész. Tartsunk bulit és ott mondjuk el! Senki nem akad ki annyira ha lehet bulizni.bulizni. Ashley Cook-nak az egészet elmondtam mit tervezünk sé hogyan azt mondta ő ide hív mindenkit.mindenkit. Körülbelül 20 perccel nyolc után megérkeztek a barátaim. A club ajtaja amit direkt kibéreltünk kinyílt és az ismerős arcok csörtettek be rajta.

-          Sziasztok! – megyek oda a csajaimhoz és mindegyiket gondola megölelgetem.

-          Huu de csini valaki! – nevet Kim. Zavaromban elmosolyodtam. Igyekeztem nem nagyon kiöltözni de szép akartam lenni, Justin oldalán. Nagyon ideges vagyok. Oldalra kapom a fejem és Niall-t pillantom meg a tömegben.

-          Ash!!! – kiálltok rá. Nem hiszem el hogy neki is szólt. Ennek nem így kellene történnie. – Ő mit keres itt? – bökők felé amint elrángatom a sarokba a barátnőmet.

-          Josh-sal jött. Miért baj?

-          Csak mert…

-          Úristen ti még mindig kavartok! Azt hittem a szülinapodon simán részeg voltál! – bámul rám tátott szájjal.

-          Az voltam. És nem kavarunk! Csak nem akarom megbántani…

-          Sel, joga van tudni! És könyörgöm döntsd már el kivel akarsz lenni – forgatja a szemét és Adam felé megy aki épp hívja őt,

 Igaza van. Mégsem érzem magam jobban. Mármint persze elmondtam volna neki, de nem akarom látni az arcát. Amikor azt hiszi csak hülyítettem, amikor csalódik bennem. Tényleg nem állt szándékomban bántani őt. Jól akarom érezni ma este magam de már most éget belülről a lelkiismeretem. Legszívesebben ebben a pillanatban kizárnám a Bieber társaságot lefújnám az egészet és csak jól érezném magam velük. De nem tehetem. Ebben a pillanatban csörög a telefonom. Justin az. Az emeleten vár. Fogalmam sincs miért nem elől jött be de mindegy… Ahogy megfordulok hogy elinduljak a lépcsőn beözönlenek Justin barátai. Épp látom még az értetlen arc kifejezést. Azonnal felismerik egymást. Mint két ellenszenves rajongó tábor úgy feszülnek egymáshoz. Mint a Rómeó és Júliában Capulet és Montague család tagjai. Úgy látszik a szakításunk nem csak minket viselt meg a baráti társaságot és széthúztak és ellenszenvet szőtt. Mielőtt még valaki kérdezősködni kezdene felrohanok Justinhoz.

-          Szia – lépek közelebb hozzá. Tökéletesen festett. A haja tipikusan fel volt állítva. Egy V kivágású fehér pólót viselt és egy ezüst nyakláncot, fekete ülepes gatyát és kiegészítőnek természetesen kék supra cipő volt rajta a hab a tortán az izgatottan csillogó barna szembogara és a gyönyörű kacér mosolya volt. Azonnal közel húzott magához és megsimította az arcomat

-          Na meglepődtek? – nevet szinte az ajkaimba.

-          Ha nem sietünk még egymásnak esnek – poénkodom. Azért erre nem lennének képesek. A barátaink csak minket védenek nem egymást gyűlölik. Halványan elmosolyodik és gyenféden megcsókol. A szívem hatalmasat dobban és nem tudok parancsolni a vágyaimnak. Nyaka köré fonom a karjaimat és szenvedélyesen vissza csókolom. Nyelvünk gyors csatába kezd és épp mikor belejönnék eltol magától.

-          Menjünk – kulcsolja rá az ujjait az enyémre és lefelé indulunk a lépcsőn.

 Ahogy a tömeg zaja egyre jobban hangosodott ahogy baktatunk le a lépcsőn még idegesebb leszek. Nem tudom miért talán mert adok ezeknek az embereknek a véleményére anélkül hogy annyira ismerném őket. Vagy Niall jelenléte vagy egyszerűen Justin hozza ki ezt belőlem. Ahogy leérünk automatikus elengedem Justin kezét és egy  lépést tőle jobbra lépek. Azonnal felfigyelnek ránk. Nem kell fél perc se hogy mindenki sejteni kezdje mi folyik itt. Niall arcát pásztázom akinek egy kisebb csalódás mégis reménykedést tudok kiolvasni a szemeiből.Legszívesebben odarohannék hozzá és azt mondanám: Sajnálom…

-          Ugye csak szórakoztok? – kérdezi Francia Raisa keresztbe tett kézzel. Alfredo halkan felkacag és végre minden szem ránk szegeződik. Kezdem úgy érezni hogy ez nem volt olyan jó ötlet.

-          Szóval… Azért szerveztük ezt a bulit hogy itt elmondhassuk nektek, hogy… - mély lélegzetet vesz, azt hiszem a hangulatot akarja a fokozni hát az én pulzusom már így is az egekben ver.- Az én gyönyörű Selenám és én – azt mondja „gyönyörű” . Ezt a srácot nem lehet nem szeretni – megint együtt vagyunk, már egy ideje! – jelenti be kicst hadarva, miközben átölel ezzel jelezve hogy ’összetartozunk’ .- Na bulizunk!!! – kiálltja el magát és egy két másodpercig döbbent tekintetek után mindenki nevetni kezd és a zene ismét dübörögni kezd. A buli beindul. Felém  viszont vagy 5-en indulnak el egyszerre, Justin táncosai nem éppen kedves tekintetekkel illetnek és Niall…. Niall arcáról inkább nem részletezném mit olvasok le. Leginkább fájdalmat.