10. fejezet: Put You Down

Sziasztok! :) Ne haragudjatok hogy ilyen későn hoztam új részt de nem igazán tudtam hogyan írjam le ezt a részt. Azt hiszem ez amolyan mérföldkő a történetben vagy inkább az írásomba. Még nem tudom mennyi ilyen rész lesz és hogy lesz e ennél részletesebb de ez most mindegy is. Alapjában a blogot a saját örömömre hoztam létre mert élvezem írni de nagyon szerettem megosztani veletek viszont nem tervezem hogy segéd írót vennék fel, remélem azért megfelel hogy ilyen időközönként jönnek a részek. Igyekszem majd sietni a következővel ;) Kérlek jelezzetek vissza és iratkozzatok fel. Nagyon fontos lenne tudnom hogy mit szóltok ehhez a részhez és hogy van-e értelme folytatni. Hát ennyi lenne. Jó olvasást, xx <3
Zene: http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=Q65DZfb6jzw

Leteperlek

Magam sem tudom hány óra volt mire hazakeveredünk. Hulla fáradtan dobom le a házkulcsot a nappaliba.

-          Annyira fáradt vagyok. – sóhajtozom Justinnak és a szobám felé veszem az irányt.  A fejem lüktet talán az alkohol hatása bár nem igazán ittam csak egy pohár bort. Inkább Niall jelenléte és hogy minden pillanatban amiben tehette kínos helyzetet hozott létre. Igyekeztem kibeszélni, témát váltani… de borzalmas volt. Justin mögém lép és elkezdi masszírozni a vállaimat. – Ó isteneeem – sóhajtok

-          Tetszik? – nevet.

-          Imádom – nyöszörgők. Kezei lejjebb vándorolnak és a csipőm köré fonja őket majd belepuszil a nyakamba. Ringatózni kezdünk és simogatni kezdi a kezeimet. Hatalmasat dobban a szívem és azt hiszem némi pánik tör rám. Le szedem kezeit magamról és mosolyt erőltetve az arcomra a szemébe nézek.

-          Lezuhanyozom. – mondom.

Azonnal a fürdőszobába sietek és ledobva magamról a gönceimet a zuhany alá állok. Hagyom ahogy arcomon végig folynak a víz cseppek és mindegyik megbizsergeti a testemet. Nagyon lágy érzés. Forró és megnyugtató.

 Tudom mi következik most. Tisztában vagyok vele hogy Justin mennyire szeretné és talán Selena is. De én? Én még mindig – bár kis részen – a 16 éves tapasztalatlan kislány vagyok. Akinek fogalma sincs Mit kell csinálni vagy inkább hogyan. Testem 100% -osan készen áll és kívánja is az együtt létet de a lelkem…Remeg. Meg kell bíznom benne. Beharapom az alsó ajkaim és kilépek a fürdőszobából. Oké készen állok. Nem para. Ő a barátom én pedig 21 vagyok. Igyekszem megnyugtatni magam miközben törölközőt tekerek magam köré. Ahogy kilépek a fürdőszobából és meglátom őt.

 Az ágyon fekszik és mikor megpillant feláll és rám néz. Justin feltudna falni a szemeivel. Görcsbe rándul a gyomrom. Nem nem mégsem állok készen! Agyam futást parancsol de lábaim nem mozdulnak. Közelebb lép hozzám és perverz tekintettel végig mér.

-          Csak a pizsimért jöttem – dadogom. Úgy érzem magam mint egy kiskutya aki vonyítva keresi az anyukáját, de senki nem hallja.

-          Valóban? – kacag fel halkan.

-          Igen. – lépek el mellőle és egy lépést teszek előre. Azonnal elkapja a derekam és az ágyra esik velem együtt. Felettem fekszik és szenvedélyesen megcsókol. Ajkaink össze forrnak és szinte érzem a tűzijátékok a fejemben minden egyes érintése nyomán.Nyakamat kezdi el csókolgatni. Felszabadító érzés és mámorító. Elkezd kibontani a törölközőmből. Észbe kapok és felülők.

-          Mi a baj? – értetlenül fürkész engem.

-          Nagyon hangosan ver  a szíved – jegyzem meg és mellkasára teszem a kezem. Persze azonnal kapcsol és leveszi a pólóját. Tisztában vagyok vele hogy megbámulom tökéletesen kidolgozott felső testét de nem tudok parancsolni a szemeimnek. – Hogy… Hogy csinálod? – kérdezem. Nem nem a kocka hasára céloztam.

-          A szemeidbe nézek – néz rám. Ledermedek. Minden apró négyzetcentimétere szeretettet sugároz felém. – Gyönyörű vagy. – simítja meg a vállam.

Magamra nézek és látom hogy a törölközőm már majdnem hogy semmit sem takar. Valamilyen oknál fogva mégsem jövők zavarba előtte, hanem teljes mértékben átadom neki magamat. Minden porcikám kivánja őt. Justin sokkal jobban ismeri a testem mint én magam. Simogat és kényeztet. Apró csókokkal lep el.  Végig simítja csupasz combom és a derekára húzza őket. Semmit nem siet el. Lassan de biztosan felkészít és mikor úgy érzem kész vagyok… Együtt lépünk át a gyönyör kapuján. Tudom ez nem teljesen számít első alkalomnak de mégis úgy érzem számomra az. Egy tökéletes első alkalom. Justin egész teste és minden mozdulata maga a szexiség fogalma. Azt hiszem pontosan rá találták fel ezt a jelzőt. Valamilyen örült oknál fogva úgy érzem ismerem őt, mindennél jobban. Testünk ugyanarra az ütemre mozog, és szívem is az övével egyszerre dobban minden pillanatban. A gondolat hogy már teljesen az övé vagyok kissé megrémiszt de félelmem hamar elszáll amint a szemeimbe nézz.

-          Jól vagy? – kérdezi mosolyogva.

-          Tökéletesen – beletúrok a hajába és megcsókolom. Úgy érzem belebolondulok a barna szempárba miközben végig simítom kockás hasát…

Reggel a nap sugarai pompázzák be a szobámat és azok keltenek engem. Óvatosan szokom meg a fényt a szememmel és elmosolyodom ha a múlt éjszaka pillanataira gondolok. Megfordulok hogy ránézhessek a legcsodálatosabb pasira a világon. De hűlt helyét sem találom. A Párnám még úgy van bemélyedve ahogyan ő feküdt rajta de nem érzem simogató karjait magamon. Arra gondolok már biztos a konyhában van. Felkelek és megmosom az arcom a fürdőszobámban. egészen otthonosan mozgom már hatalmas házban. Ahogy a tükör előtt állok önkéntelenül is felidézem magam előtt a tegnap estét. Ilyenkor nagyon jól jön hogy tudok utazni az emlékeimben. Felidézem a pillanatot amikor Justin a hajamba túr. Ahogy a nyakát csókolom ahogy… Nem! Abba kell hagynom az álmodozást hiszen biztosan lent vár rám.  Ahogy egy rövid melegítő gatyát és felsőt húzok magamra egyfolytában mosolygok. Képtelen vagyok leállni, Kezembe temetem az arcom és úgy érzem most már teljesen azonosultam Selena Gomez testével és minden érzelmével. Te jó ég, most szeretkeztem Justin Bieber-rel!

Ahogy leértem a konyhába megpillantottam őt. Mosolyogva a nyakába ugrottam és megcsókoltam. Fura módon ő nem volt olyan felszabadult mint én, de vissza csókolt.

-          Reggeliztél már? – kérdezem.

-          Nem. – elég szűkszavú. Ránézek és tekintetem követi az ővét. Kezében a telefonom van és beharapott szájjal bámulja a kijelzőt.

-          Mi az? Te bele néztél a telefonomba? – kapom fel a vizet.

-          Nem direkt volt. Pityogott és kiírta az üzenetet. Nem tudtam nem elolvasni. Ki találod ki küldte vagy segítsek? – kérdezte cinikusan. Basszus Niall. – Persze úgy is tudod. „ Megpróbálom elfelejteni ami kettőnk között történt de nem lesz egyszerű. Itt leszek amikor az a seggfej megint összetör téged”  olvassa fel az üzenetet. Gondolom az a seggfej én vagyok – nevet fájdalmasan. – Mi folyik itt?

-           Niall… Segített nekem a nyáron túl jutni rajtad – próbálom kimagyarázni magam de érzem hogy egyre mélyebbre süllyedek.

-          Valóban? És sikerült?

-          Komolyan Justin? – rémült lányból egyszerre  válok erős nővé. Ismerem a helyzetet még ha nem is éltem át igazából Olvastam róla utaztam az emlékekben. – Mit gondolsz? – mutatok kettőnkre és próbálom jelezni hogy nem. Egyáltalán nem vagyok túl rajta. Most éppen mindennél jobban szeretem őt. – Nincs jogod kiakadni! Szakítottunk. Összetörted a szívem.

-          Már megint itt tartunk Selena? Szerinted az én szívem nem tört össze? – rakja le a telefont és felemeli a hangját. Látom a fájdalmat csillogni a szemében.

-          De de igen. – nyugszom meg egy kicsit. – Niall csak egy barátom ennyi.

-          Hát úgy tűnik szerinte ez nem így van. Ugyan Selena tegnap este is azon volt hogy elcsessze a kapcsolatunkat.

-          Most is ezt csinálja! Ezért küldte az sms-t hogy felbosszantson! Justin kérlek felejtsük el ezt!

-          Lefeküdtél vele? – kérdezi idegesen.

-          Nem. Esküszöm. Mi csak…. Egyszer csókolóztunk a bulimon. Még nyáron. De nem teljesen voltam magamnál szóval… - magyarázom hadarva.

-          A bulidon? Akkor együtt voltunk!  - esik kétségbe – Mármint hivatalosan nem de…

-          Justin kérlek! Azt hittem tisztáztuk hogy most hogy állunk. Tegnap este.

-          Az a baj hogy még mindig képben van érted? Ha velem vagy miért van itt ez a srác? Mit keresett ott tegnap? -  folytatja mintha meg se hallotta volna amit mondtam.

-          Nem én hívtam meg! Tegnap a tudtodra adtam hogy mit akarok – mosolyodok el kacéran és megfogom a kezét.

-          Mikor? Mi volt tegnap este? – kérdezi. Mintha kést döftek volna belém. ennyire nem számított neki.

-          Mi… Mi lefeküdtünk egymással! – világosítóm föl. Remegve várom a reakcióját.

-          És? – kérdezi értetlenül, és flegmán, mintha semmit sem jelentett volna neki. 

Én viszont teljesen odaadtam neki magam múlt éjjel. Feladtam neki a „szüzességemet” még ha igazából már rég nem létezett.

-          Én… - lépek hozzá közelebb. – Oda adtam neked magam. – könnyek szöknek a szemembe.Ennek nem így kellett volna történnie. Neki is boldognak kellett volna lennie, áldottnak mint ahogy én érzem magam.

-          Most miért csinálsz ebből ekkora ügyet? Már megtörtént párszor. – von vállat. Kimondhatatlanul fájt ahogy ennyire semmibe vett mint egy rossz kurvát. Nem bírtam türtőztetni magam és felrohantam a lépcsőn a könnyeimmel küszködve.

9. fejezet: Surprise!/2

Kedves olvasóim :) Nagyon sajnálom hogy csak most sikerült részt hoznom de nyakamba zúdultak a dolgozatok és közben az oldalammal is törödnöm kellett. Esetleg ha Selenator vagy nézz be: https://www.facebook.com/selenagomezorokke ;)
Most viszont hoztam nektek egy extra hosszú részt! Remélem tetszik és kellően izgalmasnak találjátok majd! Köszönöm a 23 feliratkozót és a kommenteket. Nagyon jól estek és örülök hogy van értelme folytatnom. Továbbra is várom a visszajelzéseket hogy tudjam hozni a következő részt. A részről pedig... Ez az első rész hogy más szemszögéből is írtam. Nem tudom hányszor fogom még így csinálni de úgy éreztem ezt muszáj máshogy is megírnom. Puszi nektek és jó olvasást! Xx
Zene: http://indavideo.hu/video/Carly_Rae_Jepsen_feat

Meglepetés!/2

*Niall szemszöge:*

Ismeritek az érzést mikor az örömöt a reményt és a boldogságot űr tölti be? Nem éreztem semmit. Egy pár másodpercig csak ürességet éreztem. Majd mikor Bieber a karjai közé zárja az ÉN Selenámat egyszerre zúdítanak el az érzelmek. Düh. Féltékenység. Harag. Csalódás.Fájdalom. Egészen idáig nem tudtam eldönteni mit is érzek ez iránt a lány iránt. De ebbe a percben világossá vált. Szeretem őt. Igazán szerelmes lettem belé. Minden apró mosolyával, mondataival sms-eivel egyre jobban magába bolondított. Én pedig elhittem. Elhittem hogy talán ő is érez irántam valamit, hogy van közös jövőnk, hogy nem játsszuk örökké ezt az egér-macska játékot. Azt hittem ő nem használ ki. Azt hittem neki nem csak amolyan „pótoljuk a popsztárt” pasi vagyok. Valamilyen örült és ostoba módon még most sem hiszem el. Úgy érzem kell lennie valami értelmes magyarázatnak ehhez az egészhez. Bárcsak nem lenne igaz. Bárcsak mégis inkább engem választana. De nem fog, Ő helyette nem. Ki vagyok én JB-hez képest?

Selena a tömeget pásztázza miközben a barátja boldogan és elégedetten áll mellette. Rám szegezi a tekintetét. Szinte hallom ahogy azt mondja: Sajnálom. Bár csak a szemével jelzi. Sajnálja? Azzal nem sokra megyek.  A zene újra elindul és mindenki bulizni kezd Selena pedig felém fut. Nem várom meg míg oda ér hozzám. Tudom hogy követni fog. Az erkély felé veszem az írányt és amint kiérek neki támaszkodom a korlátnak. Hallom hogy mögém lép.

-          Niall én annyira… - kezdene bele de félbe szakítom.

-          Miért nem mondtad el? Miért hagytál reménykedni? Jól szórakoztál ugye? – vetem a szeme alá. Érzem hogy a szavaim egészen mélyen érintik de ebben a percben nem érdekel hogy megbántom-e ő is megbántott engem… - Gondolom ő se tud kettőnkről. Ha van egyáltalán kettőnk… Az egész csak színjáték volt?

-          Nem dehogyis! Tudom hogy dühős vagy és sajnálom. Borzasztóan viselkedtem ennél sokkal jobbat érdemelsz, de féltem… Féltem ha elmondom neked. Elveszítem ezt,

-          Mit?  - kérdezem újabb remény szikrával fűszerezve.

-          Ezt. Ami köztünk volt. Bármi is ez… Niall, nagyon jó barátom v…

-          Jaj hagyjuk már a barátok szöveget Selena! Tudom én. Több mint barátság de kevesebb mint szerelem – motyogom és nekem is fájnak a szavaim.

-          Szeretem őt. Nem tudok mit csinálni. Bárcsak adhatnék egy esélyt kettőnknek de nem lehet. Nem tudok parancsolni a szívemnek.

-          Hallgathatnál az agyadra is. Mert biztosan figyelmeztet vagy ha ő nem majd én. Össze fog törni Selena. Egyszer már megtette és megteszi megint. De tudod mit? – kérdezem inkább magamtól. Dühős leszek. Nem akkor sem fogom feladni!!! Akkor sem hagyom hogy az a seggfej megint tönkre tegye. Egy roncs volt mikor megismertem, nem kevés időbe telt a barátainak és nekem újra mosolyt csalni az arcára. Nem hagyom hogy ez a srác egy másodperc alatt úja megsirassa. – Ezúttal nem így lesz. Nem hagyom hogy megint összetörjön téged. Mert jobbat érdemelsz. Aki tisztel és szeret aki megért. Aki megbecsül.

-          Mint te?  - kérdezi enyhén cinikusan.

-          Mindent megtennék hogy boldog légy. És küzdeni fogok érted – mondom ki. Könnyes szemmel néz fel rám.

-          Kérlek ne…- kérlel de a szemében látom hogy csak attól fél elbizonytalanítom a döntésében. Pontosan ez a célom.  Halványan elmosolyodom és letörölöm a könnyeit. Elveszek gyönyörű kifejező szemeiben. Egy szempár, milliónyi érzés.

-          Khmm – köszörüli meg a  torkát valaki mögöttünk. Emlegetett szamár. Selena egy másodperc töredéke alatt összeszedi magát és a barátja mellé lép. Justin megtudna ölni a tekintetével – Mi folyik itt?  - nem hülye srác én pedig nem próbálok semmit rejtegetni. Zsebbre tett kézzel mosolygok.

-          Justin ő itt Nial… Egy barátom – csuklik el kissé a hangja a mondat végén. Kezet rázok Justinnal és érzem ahogy próbálja visszafogni az indulatait. Vicces esténk lesz.

*Justin szemszöge*

Igyekeztem nem észrevenni azt az idétlen idegesítő vigyort a gyerek arcán. Azonnal elfogott az indulat ahogy arra gondoltam hogy hozzá ért Selhez. Az egész annyira gyanús volt. Tudtam hogy több van emögött de nem akartam tönkre tenni az estét, balhézni meg semmiképp. Mindenesetre rajta tartom a szemem. Mind a hárman visszamegyünk a többiekhez. Egy ideig Selena mellett állok. Kicsit feszengek és érzem hogy ő is. Nem vagyok az a „megfojtsuk” egymást típusúak. Sőt tisztában vagyok vele, hogy utálja ha mellette szobrozok egy társaságban mintha a tulajdonom lenne. Selena elég céltudatos nő aki két lábon áll a földön, az egyik dolog amit imádok benne. Pár perc elteltével két haverom jön oda hozzánk beszélgetünk és arább megyek velük. Miközben hallgatom a mondani valójukat a szemem sarkából figyelem a barátnőmet aki szórakozottan magyarázz valamit Sammy-nek. Elmosolyodom a gondolaton hogy mi összetartozunk. Annyi fájdalom és idő után megint a barátnőmnek hívhatom őt. Körülbelül fél óra múlva a srácok beüzemelek a karaoke gépet és elkezdenek hülyéskedni énekelni. Selenát kezdik el nyúzni hogy énekeljen valamit. Nagyon zavarban van mint aki nem hiszi hogy képes lenne rá. Nagy nehezen a barátnői felráncigálják a színpadra. Meglepően ideges. Nem is nagyon tudom hova tenni a zavarát, inkább csak hátulról várom a történéseket, Kiválasztják neki Carly Re Jepsen és az én közös duettemet. Nevetve veszi kezébe a mikrofont. És belekezd a dalba ami tudtommal a kedvencei közé tartozik. Először aranyos zavarában kezdi el a szöveget aztán mintha ő maga is meglepődne hangján úgy szabadul fell a kis színpadon. Gyönyörű. Ez az össz gondolatom ahogy csodálattal bámulom őt. Hirtelen feleszmélek és eszembe jut hogy most én következem. Ez egy duett. Tökéletes lenne ha én énekelném vele és ez is a célom. A hangfal mellé megyek és a mikrofont keresem. Épp Alfredohoz fordulnék hogy merre van mikor meglátom azt a Niall gyereket kezében a mikrofonnal. A mikrofonnal amit nekem kéne fognom.

-          Ne merd – mondom inkább magamnak.Ökölbe szorított kézzel nézem, ahogy fellép a színpadra és mindenkit meglepve folytatja az ÉN szólamomat. Meglepően jó a hangja. Nem túl különleges de nem is hamiskás. Azonnal elfog a düh. Erősen próbálom magam visszafogni hogy ne lökjem le a színpadról. Selena az elején nem tudja hogy reagáljon engem keress a tekintetével. Kínosan feszeng de közben figyelmesen hallgatja a fiút aki neki énekel. Niall tekintetére nézzek. Elvarázsolt. Pont ugyanolyan arc kifejezéssel néz Selenára mint ahogy én néztem rá kapcsolatunk legelején. Tetszik neki, elvarázsolta őt. Vágyakozás tükröződik a szemében és némi káröröm. Sel bekapcsolódik a dalba és egyszer csak az értetlen tekintetet apró mosoly majd egészen felszabadult öröm váltja  fel. Remek… Boldogan énekelgetnek én meg elmehetek a francba, na kösz. Mérges leszek Selenára, erre a Niall gyerekre de legfőképpen magamra. Nem kellett volna hagynom hogy elhopólja előlem a lehetőséget.Félreértés ne essen én egész jól viselem és mindig is jól viseltem Selena körül lévő pasikat, hisz mindkettőnk munkája során találkoztunk új emberekkel és a muszáj megkövetelt egy-két közelebbi kapcsolatot is velük. De ettől a sráctól már most a falra mászom.

*Selena/Sammy szemszöge*

Az egész olyan furán csodálatos volt. Kim és a többiek rángattak fel a színpadra. Iszonyú ideges voltam. Viszont a pillanat amikor felfedezem hogy igenis tudok énekelni. Emlékszem amikor ezt a számot a fürdőszobámban hamiskásan dúdolgattam most viszont Selena Gomezként álltam a színpadon. Mikor Niall énekelni kezdett velem nem tudtam mit kéne tennem. Az egész annyira kínos volt. Justin arcán elég sokféle érzelmet tudtam volna leolvasni de inkább nem próbálkoztam. Valahogy elengedtem magam és úgy gondoltam inkább csak élvezem az egészet abból semmi gond nem lehet. Tisztában vagyok vele hogy Niall az egészet azért csinálta hogy Justin bosszantsa és hogy engem elbizonytalanítson de abban a pillanatban nem érdekelt. Mosolyogva fejezem be a számot.

-          Váó!  Nagyon jó hangod van! – dicsérem meg a duett partneremet mire ő mosolyogva megköszöni és óvatosan megölel. Nevetve lépek el mellőle és igyekszem természetesen viselkedni. Gyorsan Justin mellé sietek aki megkínál az italából. Nem kérdezem mi az csak beleiszom.

-          Szépen énekeltetek – mondja. Érzem az élt a hangjában.

-          Köszi – nyomok egy gyors puszit a szájára ezzel igyekszem megnyugtatni és témát váltani. A többiek körbe ülve sztorizgatnak. Odamegyünk és mi is leülünk közéjük. Mindenféléről beszélgetünk, hülyéskedünk nevetünk. Aztán egyszer csak Francia szóba hozza.

-          De mos komolyan mi van veletek? – mutat ránk. – Mármint az nyilt titok hogy bár egy éve szakítottatok azóta folyton kavartok! – jelenti ki a többiek pedig nevetni kezdenek.

-          Nem is! – vágjuk rá egyszerre Justinnal.

-          Oké talán… - teszi hozzá Just és mindenki nevetésben tör ki kivéve Niallt. – De ez most komoly. Múlt héten is filmet néztünk együtt – teszi hozzá.

-          Mit néztetek? – kérdezi Freddo.

-          Szerelmünk lapjai – forgatja a szemeit Justin. Mindenki poénkodni kezd és amolyan „NA az már komoly!” „Már megint?” „Akkor ez tényleg igazi kapcsolat” beszólásokkal illetik. Niall rám szegezi a tekintetét. Tudom mire gondol. Akkor sms-eztem vele. Ha lehet ennél is pocsékabbul érezem magam…

8. fejezet: Surprise!/1

Kedves olvasóim! Meghoztam a következő részt sajnálom hogy ilyen későn, de ennek több oke is van. Egyrészt mert a tanulástól nehezen tudtam elszabadulni másrészt mert nem nagyon gyűltek a feliratkozók és a kommentek :( Vagyis lassan. De továbbra is köszönöm a visszajelzéseket! Viszont úgy döntöttem ha ezentúl nem kapok egy kicsit több visszajelzést talán nem is érdemes folytatni a blogot. Vagyis igazából nem tudom. Nagyon örülnék ha elmondanátok a véleményeteket a részről :) Mint láthatjátok ennek a résznek lesz majd egy másik fele is abban lesz egy nagyobb csavar is. Valamennyire a valóság szerint történnek az események de terveim szerinte ez nem lesz mindig így. Remélem sikerült felkeltenem az érdeklődéseteket ;) Puszi xx
zene: http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=nEwyvc0NHxA

Meglepetés!/1

A napok olyan gyorsan követték egymást hogy még átélni is alig volt időm. Minden este a naplót bújtam, táblázatot készítettem és bemagoltam vagy 50 nevet Selena ismeretségi körében. Mégis csak ismernem kell „magamat”. Még most sem tudom elhinni mennyire abszurd ez az egész. Justinnal majdnem mindennap beszéltem, de találkozni összesen kétszer volt időm két hét alatt csak pár órára. Ennek három oka is volt. Az egyik hogy egyikünk sem ér rá főleg ő. De körülöttem is örülten és érthetetlenül felgyorsultak a dolgok. A második hogy elvileg mindenki úgy tudja hogy szinglik vagyunk és ez Justin és Selena (mármint mielőtt én lettem Selena) megbeszélése alapján egy ideig jó is így, viszont vigyáznunk kell hogy le ne kapjanak minket együtt… Igazából ezt nem értem, csak párszor jártam eddig az utcán és egy két kattanás kivételével semmi különösebbet nem vettem észre de Justin él így ő biztos tudja. A harmadik pedig hogy egyenlőre nem hinném hogy képes lennék Justinnal hosszabb időt kettesben maradni. Erre nem érzem hogy készen állék. Nagyon aranyos srác és ha annyira ismerne engem mint őt biztos nem csinálja semmit, de ne felejtsük el én nekik az ex-új-barátnője vagyok…Viszont ez a mai nap talán egy áttörés lesz. Globálisan a kapcsolatunk nyilvánosságában. Justin ezen a hétvégén LA-ben lesz és azt mondta menjünk segwayezni a városba.Persze azonnal emlékeztettem hogy nem mutatkozhatunk együtt. Kiborult. Ijesztő volt, meglepett. Nem üvöltözött vagy ilyenek csak bosszankodott és káromkodott. Olyasmiket mondott hogy elege van abból hogy nem sétálhat velem az utcákon mint régen, hogy nem deszkázhat anélkül hogy ne fotózzák le, és hogy nem mutathatja meg mindenkinek hogy ilyen gyönyörű barátnője van megint.Oké ennél a mondatnál majdnem elolvadtam de ez most mindegy. Végül hosszas beszélgetés után abban maradtunk hogy egy segwayezés még csak nem kavar akkora botrányt. Viszont egyikünk sem akarja hogy a barátaink megsértődjenek amiért nem mondtuk el nekik. Hogy ők ne az újságokból értesüljenek róla. Sammyékből kinézem hogy vérig sértődnek, Niallről már ne is beszéljünk. Apropó Niall… Talán szemétség talán nem. Még mindig tartom vele a kapcsolatot és egyre közelebbinek érzem magamhoz, mármint lelkileg. Bele se merek gondolni hogy érez majd ha rájön erre a Justinos dologra. De nincs választásom, vagyis nem tudom lehet mégis van hiszen ez már az életem. Azt hiszem…Tehát röviden összefoglalva éppen egy clubban ülők és várom a többieket az én barátaimat Justint és az ő barátait. Justin ötlete volt az egész. Tartsunk bulit és ott mondjuk el! Senki nem akad ki annyira ha lehet bulizni.bulizni. Ashley Cook-nak az egészet elmondtam mit tervezünk sé hogyan azt mondta ő ide hív mindenkit.mindenkit. Körülbelül 20 perccel nyolc után megérkeztek a barátaim. A club ajtaja amit direkt kibéreltünk kinyílt és az ismerős arcok csörtettek be rajta.

-          Sziasztok! – megyek oda a csajaimhoz és mindegyiket gondola megölelgetem.

-          Huu de csini valaki! – nevet Kim. Zavaromban elmosolyodtam. Igyekeztem nem nagyon kiöltözni de szép akartam lenni, Justin oldalán. Nagyon ideges vagyok. Oldalra kapom a fejem és Niall-t pillantom meg a tömegben.

-          Ash!!! – kiálltok rá. Nem hiszem el hogy neki is szólt. Ennek nem így kellene történnie. – Ő mit keres itt? – bökők felé amint elrángatom a sarokba a barátnőmet.

-          Josh-sal jött. Miért baj?

-          Csak mert…

-          Úristen ti még mindig kavartok! Azt hittem a szülinapodon simán részeg voltál! – bámul rám tátott szájjal.

-          Az voltam. És nem kavarunk! Csak nem akarom megbántani…

-          Sel, joga van tudni! És könyörgöm döntsd már el kivel akarsz lenni – forgatja a szemét és Adam felé megy aki épp hívja őt,

 Igaza van. Mégsem érzem magam jobban. Mármint persze elmondtam volna neki, de nem akarom látni az arcát. Amikor azt hiszi csak hülyítettem, amikor csalódik bennem. Tényleg nem állt szándékomban bántani őt. Jól akarom érezni ma este magam de már most éget belülről a lelkiismeretem. Legszívesebben ebben a pillanatban kizárnám a Bieber társaságot lefújnám az egészet és csak jól érezném magam velük. De nem tehetem. Ebben a pillanatban csörög a telefonom. Justin az. Az emeleten vár. Fogalmam sincs miért nem elől jött be de mindegy… Ahogy megfordulok hogy elinduljak a lépcsőn beözönlenek Justin barátai. Épp látom még az értetlen arc kifejezést. Azonnal felismerik egymást. Mint két ellenszenves rajongó tábor úgy feszülnek egymáshoz. Mint a Rómeó és Júliában Capulet és Montague család tagjai. Úgy látszik a szakításunk nem csak minket viselt meg a baráti társaságot és széthúztak és ellenszenvet szőtt. Mielőtt még valaki kérdezősködni kezdene felrohanok Justinhoz.

-          Szia – lépek közelebb hozzá. Tökéletesen festett. A haja tipikusan fel volt állítva. Egy V kivágású fehér pólót viselt és egy ezüst nyakláncot, fekete ülepes gatyát és kiegészítőnek természetesen kék supra cipő volt rajta a hab a tortán az izgatottan csillogó barna szembogara és a gyönyörű kacér mosolya volt. Azonnal közel húzott magához és megsimította az arcomat

-          Na meglepődtek? – nevet szinte az ajkaimba.

-          Ha nem sietünk még egymásnak esnek – poénkodom. Azért erre nem lennének képesek. A barátaink csak minket védenek nem egymást gyűlölik. Halványan elmosolyodik és gyenféden megcsókol. A szívem hatalmasat dobban és nem tudok parancsolni a vágyaimnak. Nyaka köré fonom a karjaimat és szenvedélyesen vissza csókolom. Nyelvünk gyors csatába kezd és épp mikor belejönnék eltol magától.

-          Menjünk – kulcsolja rá az ujjait az enyémre és lefelé indulunk a lépcsőn.

 Ahogy a tömeg zaja egyre jobban hangosodott ahogy baktatunk le a lépcsőn még idegesebb leszek. Nem tudom miért talán mert adok ezeknek az embereknek a véleményére anélkül hogy annyira ismerném őket. Vagy Niall jelenléte vagy egyszerűen Justin hozza ki ezt belőlem. Ahogy leérünk automatikus elengedem Justin kezét és egy  lépést tőle jobbra lépek. Azonnal felfigyelnek ránk. Nem kell fél perc se hogy mindenki sejteni kezdje mi folyik itt. Niall arcát pásztázom akinek egy kisebb csalódás mégis reménykedést tudok kiolvasni a szemeiből.Legszívesebben odarohannék hozzá és azt mondanám: Sajnálom…

-          Ugye csak szórakoztok? – kérdezi Francia Raisa keresztbe tett kézzel. Alfredo halkan felkacag és végre minden szem ránk szegeződik. Kezdem úgy érezni hogy ez nem volt olyan jó ötlet.

-          Szóval… Azért szerveztük ezt a bulit hogy itt elmondhassuk nektek, hogy… - mély lélegzetet vesz, azt hiszem a hangulatot akarja a fokozni hát az én pulzusom már így is az egekben ver.- Az én gyönyörű Selenám és én – azt mondja „gyönyörű” . Ezt a srácot nem lehet nem szeretni – megint együtt vagyunk, már egy ideje! – jelenti be kicst hadarva, miközben átölel ezzel jelezve hogy ’összetartozunk’ .- Na bulizunk!!! – kiálltja el magát és egy két másodpercig döbbent tekintetek után mindenki nevetni kezd és a zene ismét dübörögni kezd. A buli beindul. Felém  viszont vagy 5-en indulnak el egyszerre, Justin táncosai nem éppen kedves tekintetekkel illetnek és Niall…. Niall arcáról inkább nem részletezném mit olvasok le. Leginkább fájdalmat.